David Bowie
1947-2016.
Göbölyös N. László ezt írta róla a Vadpartok című rockpoézis-fordítás gyűjteményében:
“Árulók árulója. Késnevű, aki csaknem kés által veszett el. Pantomimos a homokosoknál, bohóc a festetteknél. Űrkalandor őrnagyi rangban, Cippola marsbéli tanítványa, Aladdin és kaméleon, tűznemfogó szalamandra. Sovány fehér herceg, csak egy gigoló, a homokba temetett fejű, elefántember és Baál gauleitere, divatfi, abszolút gonosz, abszolút jéghideg, abszolút kétértelmű, abszolút férfi.”
Nagyon sok éve Bowie kiment Amerikába haverkodni, lógni. Amikor hazajött, a reptéren megtámadták az újságírók és az élményeiről faggatták. Az egyik kérdésre azt válaszolta: "Az ideális rockénekesnek olyan eszűnek kellene lennie, mint Lou Reednek, és olyan testűnek, mint Iggy Popnak."
Ne feledjük el a többieket sem, csak mert még nem haltak meg ;) Bowie lassan úgyis megtalálja Morrison, Őz és Kilmister urakat. (Már ha figyelmen kívül hagyjuk a reinkarnációt) :)
Igyunk egyet mindazokra, akik úgy is örömet tudnak nekünk okozni, hogy pedig nem is ismernek minket!
:)
“Apám is megáll a tükörnél, s azt mondja megint:
Na tessék, elkoptak fehér ingeink.”
Űrkülönc
(Space Oddity)
földkontroll hívja Tom őrnagyot
földkontroll hívja Tom őrnagyot
vedd be a vitamint és tedd fel a sisakot
földkontroll hívja Tom őrnagyot
visszaszámlálunk bőgnek a motorok
Isten óvjon Téged s a gyújtások
Tíz, kilenc, nyolc hét hat öt
négy három kettő egy start...
földkontroll hívja Tom őrnagyot
győztél a világban hagysz nyomot
még ingméreted is tudni akarják a lapok
de itt az idő hogy kiszállj nincsenek szorítók
itt Tom őrnagy ott földkontroll
kilépek az ajtón de nem tudom mi hol
lebegek és nem érzem mivé leszek
és a csillagok rám ferde szemmel néznek
menekülök
a világba merülök
a foldgolyó maga a bánat
és tőlem üdvöt nem várhat
bár elrepültem százezer mérföldre
nyugalmam él még
és űrhajóm tudja meddig hová merre
szóljatok nejemnek: szeretem örökre
földkontroll hívja Tom őrnagyot
beszart a vonal mi a gond
hallasz minket Tom?
hallasz?
repülök lebegek bádogdobom körül
messze a hold felmerül
a Föld-bolygó tiszta kék
nincsen semmi amit tehetnék...
(Göbölyös N. László fordítása)