Harcművészetről és Shaolin kung-furól kérdezgettem...

1) Mit gondolsz a küzdősportról? Mit gondolsz a harcművészetekről? Vannak-e különbségek? Ha igen, mik a különbségek és mik a megegyezések?

A küzdősport (vívás, sanda, birkózás, judo, boksz stb.) elsősorban versenysport. Bár nem mindenki számára és nem mindenhol. Egy-egy elleni küzdelem. Nyerni pedig a szabályok szerint kell és lehet.
    A harcművészet az egy talány :)
    Mindenkinek minden életszakaszban mást ad, ezért mást jelent.
    A harcművészettel közös vonások: Edzésmódszerek; mögöttes filozófia, közösséghez tartozás, jellem nevelés szerepe, testi - lelki önbizalom növelése, "küzdelemre" nevelés: küzdök az ellenféllel, küzdök magammal, tudni fogok küzdeni magamért a mindennapokban; egészség megőrzés, esztétikai nevelés: mozdulat, mozgás szépsége.
    Különbségek: a küzdősportban mindig elsődleges cél marad a felülkerekedés a versenytársakon. A harcművészet önfejlesztési útja sokkal szélesebb: bármi, amit hozzátesz az egyén életéhez sikernek számít. Az úton haladás magában hordozza a célt. Hogy ki meddig jut el rajta, az másodlagos. Ezért a harcművészet élethosszig tartó fejlődési utat kínál és a qigong (avagy csikung), meditáció, filozófia és kapcsolódó kulturális területek felkínálásával lehetőséget is teremt arra, hogy fizikális csúcspontunkat elhagyva, illetve a fizikális fejlesztéssel párhuzamosan az élet számos területén teljesedjünk ki, és fedezzük fel magunkat, és segíthessünk másoknak.

2) Mit adnak, mit adhatnak emberileg, testileg, lelkileg, szellemileg a harcművészetek? Hogy tényleg adnak-e, vagy ez csak egy reklámként is jól hangzó mítosz?

Lásd fent. Ezen felül azért elmondható, hogy a harcművészetek olyan gazdag múltban gyökerező kultúrát őriznek, ami rengeteg külsőségben is megjelenik. Gondolok itt a történelmi korok hagyományos ruházatára, rítusaira, szertartási és gyakorlási kellékeikre, fegyvereikre.
    Ez szembeszökő, de csak a felszín. E nélkül van harcművészet, de a harcművészet nélkül a külsőségek csak képmutatásra jók.
    Hogy többet adnak-e mint más sport, az szerintem teljesen egyén függő. Akinek nem ez az útja, vagy önként abbahagyta, annak valószínűleg nem ad többet. Számomra mindenképpen többletet ad.

3) Mit és hogyan tanítasz az edzéseken? Mi a koncepció, mi a hozzáállásod? Mi az, amit erényednek tartasz benne, és mit érzel gyengeségednek, amin változtatnál magadban/magadon? Kit tartasz jó mesternek? (Nem konkrét személy megnevezésére gondolok.)

Nekem jelenleg felnőtt csoportom van, ami erősen meghatározza, hogy hogyan tanítok. Ez legalább részben jó azoknak, aki járnak, akiknek meg nem jó, azok remélem, hogy találnak számukra megfelelőbb tanárt. Szóval én elsősorban shaolin kung fu alapokat tanítok, de ezt támogatom és fűszerezem olyan edzésmódszerekkel, amik segítik a sérülésmentes fejlődést. Ilyenek a wushu, a funkcionális tréning, egyes jóga elvek és technikák, kettlebell stb. Igyekszem a frissen szerzett tapasztalataimat és a mesterek tanításait megosztani és elérhetővé tenni a tanítványaim számára. A hozzáállásom jelenleg nagyon támogató és megengedő. Tehát nincs véres fegyelmezés, és elsősorban minden pozitívumot és fejlődést egyénileg is igyekszem megdicsérni, amíg a hibákból csak egyet-egyet emelek ki. Ez azért működik, mert eleve érett felnőtt csoporttagok vesznek részt az edzésen, erre reagálnak jól.
    Amit változtatnék, hogy hosszabb távra legyen leírt és követhető edzéstematikám és koncepcióm, valamint nagyon elhanyagolom a sanda részt és az elmélet oktatását.
    Azt tartom jó mesternek, akiről elhiszem, hogy tőle akarok valamit tanulni, elhiszem, hogy fontos vagyok az edzésen, jól, érthetően és élvezhetően tudja átadni a tudását, távlatokat is ki tud jelölni, de nem ragaszkodik a tanítványához.

4) Mit és hogyan szeretnél tanítani edzéseken, ha nem akadályozna semmilyen külső/belső akadály?

Sokféle tematikus rövid edzést tartanék külön csoportokban, amik szerintem összefüggenek, vagy egymásra épülhetnek. Az alapszint légzéstechnikát, statikus erősítéseket, jógából elcsent dolgokat tartalmazna a végén vezetett relaxációval, vagy valamilyen meditációs gyakorlattal. Lenne egy talajtorna, nyújtás, készségfejlesztő edzés. Lenne külön egy csak erősítő-funkcionális kondicionáló edzés. Egy wushu edzés. Egy shaolin kungfu edzés. És lenne egy mozdulat-alkalmazás, küzdelmi edzés. Ez kb. akkor lenne jó, ha a jógásból és az erősítésből heti öt lenne, a talajtornából és a wushuból összesen heti 3 változó eloszlásban, a shaolinból és a küzdelemből pedig heti 2-2.

5) Hogy lehet rosszul tanítani? Mit érzel problémának a gyakorlással kapcsolatban a mai Nyugaton, vagy kifejezetten Magyarországon? Milyen csapdái vannak a tanulásnak?

Inkább úgy mondanám, hogy mindent lehet még jobban, hatékonyabban, egyszerűbben, érthetőbben, szórakoztatóbban tanítani. Erre kell törekedni. Ma egyetlen probléma van a gyakorlással: túl nagy a választék a szabadidő eltöltésére. Nehéz egyet választani és a mellett elköteleződni. A tanulásnak két csapdája van: Ha nem figyelsz arra, amit a tanárod mond, és ha elhiszed, amit a tanárod mond!

6) Mi az, amit át szeretnél adni a tanítványoknak?

Legyenek, maradjanak mindig kedvesek és nyitottak. Merjék keresni a saját útjukat, ne használják a tanárukat, mesterüket örök mankóul, ha már tudnak járni.

7) Milyen kvalitásokat, hozzáállást igényelsz a tanítványoktól, és mi az, amiket megkövetelsz vagy megkövetelnél?

Szeretem, ha szereti, és akarja csinálni, amit csinál, érdeklődő, motivált, lelkes. Megkövetelem a minimális fegyelmet és a maximális rugalmasságot, kedvességet.

8) Miért szereted jobban a shaolin kungfut más harcművészetekhez képest? Miben ad neked többet? Miért érzed jobban hozzád passzolónak? Milyen volt, amikor te elkezdted?

Nem tudom, hogy jobban szeretem-e mint más harcművészeteket, mert azokat nem próbáltam. Lehet, hogy azokban is hasonlóan tudnék lubickolni. Amikor én elkezdtem, akkor technikailag sokkal kevesebb volt és egyszerűbb volt, viszont fegyelemben és szellemiségben keményebb volt. Ma ezt már talán nehezen viselném, de akkor pont erre volt szükségem.

9) Van-e olyan iskola, amelye(ke)t rossznak tartasz, és mi(ke)t tartasz benne helytelennek? (Persze, itt akár konkrét iskolák és személyek neve nélkül, ez egy kicsit kényes kérdés...)

Nem tudom, hogy van-e ma ilyen iskola, de ha túlfanatizálják az embereket, azt nem szeretem.

10) Mi lehet a spiritualizmus egy harcművészetben?

Talán amikor élet-halál harc közben is csend és béke van a szívedben. Lehet, hogy ez talán túl idealisztikus, de talán létezik és elérhető ez a szint.

11) Mit fűznél még hozzá, amire nem láttál kérdést?

Talán azt, hogy miből tanultam a legtöbbet. Én voltam a Shaolinban edzeni, Beijingben wushuzni, neves mesterektől van szerencsém tanulni. és mégis a legeslegtöbb dologra a sérülésemből való visszatérésem közben jöttem rá, tanultam meg. Fura, de néha a szerencsétlenségnek tartott események nyitják ki az érzékeinket a valódi tudásra, fontos tapasztalatokra. És ezt a legjobb mester sem tudja pótolni. A tudáshoz vezető úton nincsenek rövidebb, hatékonyabb utak, de igazán felesleges kerülők sem. Ez biztató gondolat!