A Jelenések Könyve méltán sokszor felemlegetett részlete. Nyilván inkább azoknak érdekes, akik fogékonyak a metaforákra és szimbólumokra. Az elektronikus hálózatok korában nem is kell nagyon elrugaszkodni a képzeletnek e részlet végkicsengését illetően.

[ 12-13. fejezet ]

Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony; öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona. Áldott állapotban volt, gyötrelmében és szülési fájdalmában kiáltozott. Most egy másik jel tűnt fel az égen: egy nagy vörös sárkány, hét feje volt és tíz szarva, s mindegyik fején korona. Farkával lesöpörte az ég csillagainak egyharmadát, és a földre szórta. Ekkor a sárkány odaállt a szülő asszony elé, hogy mihelyt megszül, elnyelje gyermekét. Fiút szült, fiúgyermeket, aki majd vaspálcával kormányozza mind a nemzeteket. Gyermekét elragadták Istenhez és az ő trónjához. Az asszony a pusztába menekült, ahol az Isten helyet készített számára, hogy ott éljen ezerkétszázhatvan napig.
     Ezután nagy harc támadt a mennyben. Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt. A sárkány és angyalai védekeztek, de nem tudtak ellenállni, s nem maradt számukra hely a mennyben. Levetették a nagy sárkányt, az ősi kígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki tévútra vezeti az egész világot. A földre vetették, s vele együtt letaszították angyalait is. Ekkor harsány hangot hallottam az égben: „Eljött Istenünk üdvössége, ereje és országa, és az ő Fölkentjének uralma, mert letaszították testvéreink vádlóját, aki éjjel-nappal vádolta őket Istenünk színe előtt. De legyőzték a Bárány vérével és tanúságuk szavával, s nem kímélték életüket mindhalálig. Ezért örüljetek, egek, és ti, akik benne laktok! Jaj a földnek és a tengernek, mert oda szállt le az ördög nagy haragjában. Tudja, hogy kevés ideje van hátra.”
     Amikor a sárkány látta, hogy a földre taszították, üldözőbe vette az asszonyt, aki fiúgyermeket szült. Az asszony azonban kapott két nagy sasszárnyat, hogy a pusztába repüljön, a rejtekhelyére, ahol majd a kígyótól távol egy évig, két évig és félévig táplálják. Erre a kígyó annyi vizet lövellt a szájából az asszony után, mint egy folyó, hogy elsodorja az ár. De a föld segített az asszonyon: megnyílt a mélye, és elnyelte a sárkány szájából kiáradó folyót. A sárkány haragra lobbant az asszony ellen, és harcba szállt többi gyermekével, aki megtartja Isten parancsait és kitart Jézus tanúsága mellett. Kiállt a tenger partjára.
     Ekkor láttam, hogy a tengerből egy vadállat bukkan fel. Tíz szarva volt és hét feje, szarvain tíz korona, fején meg istenkáromló név. A vadállat, amelyet láttam, hasonlított a párduchoz, lába mint a medvéé, szája pedig az oroszlán szája. A sárkány neki adta erejét és trónját, nagy hatalmával együtt. Az egyik feje mintha halálra lett volna sebezve, de halálos sebe meggyógyult. Az egész föld csodálta a vadállatot. Leborultak a sárkány előtt, hogy hatalmat adott a vadállatnak. Leborultak a vadállat előtt is, és így imádták: „Ki fogható a vadállathoz, ki tudja vele fölvenni a harcot?” Gőgös, káromló szája volt, és hatalmat kapott, hogy negyvenkét hónapig jártassa. Káromlásra nyitotta száját az Isten ellen, káromolta a nevét, hajlékát és az ég lakóit. Hatalmat kapott, hogy megtámadja a szenteket és győzelmet arasson. Hatalma kiterjedt minden törzsre, népre, nyelvre és nemzetre. A föld lakói, akiknek a neve a világ kezdetétől nincs beírva a megölt Bárány életkönyvébe, mind leborulnak majd előtte. Akinek van füle, hallja meg! Aki mást fogságba hurcol, fogságba kerül. Aki karddal öl, annak kard által kell elhullnia. Ez a szentek állhatatosságának és hitének az alapja.
     Akkor láttam, hogy egy másik vadállat emelkedik ki a földből. Két szarva volt, mint a Báránynak, de úgy beszélt, mint a sárkány. Az első vadállatnak minden hatalmát gyakorolta a jelenlétében. A földet és lakóit rávette, hogy boruljanak le az első vadállat előtt, amely kigyógyult halálos sebéből. Nagy csodajeleket vitt végbe, még tüzet is bocsátott le az égből az emberek szeme láttára. A föld lakóit megtévesztette a csodajelekkel, amelyeket a vadállat előtt véghezvihetett. Rávette a föld lakóit, hogy emeljenek szobrot a vadállatnak, amelyet a kard megsebzett, de felgyógyult. Hatalmat kapott, hogy lelket leheljen a vadállat szobrába, hogy megszólaljon a vadállat szobra, meg hogy megölje azokat, akik nem borulnak le a vadállat szobra előtt. Elrendelte, hogy mindenkinek, kicsinek és nagynak, gazdagnak és szegénynek, szabadnak és rabszolgának jelöljék meg a jobb karját vagy a homlokát, és hogy senki ne adhasson-vehessen, ha nem viseli a vadállat jelét: nevét vagy nevének a számát. Ez a bölcsesség!

Hát eddig a részlet. A hovatartozás megkülönböztetéshez régebben elég volt egy nemzeti színű karszalag vagy kokárda, időnként egy megjelölés hiánya adta a plusz “hitelképességet” (például akinek nem volt sárgacsillag varrva a ruhájára), később előnyös “megjelölésnek” számított a párttagkönyv. Mindezek azonban komolytalan gyerekjátékoknak tűnnek mai szemmel, amikor már centralizált vagy decentralizált elektronikus hálózatok állnak rendelkezésre az emberek megfigyelésére és különböző szintű osztályozására.

Már azt is fasiszta hozzáállásnak tartottam, amikor az általános iskolás és középiskolás diákok “szorgalmát” és “magatartását” osztályozták egy számértékkel... a szorgalomnál azt osztályozták minél magasabb értékkel, aki lehetőleg mindent megcsinált, amit a tanárok kértek tőle, vagy ami az iskolának jól esett, a magatartásnál meg hogy a tantestületnek mennyire kényelmes vagy kényelmetlen foglalkoznia a gyerekkel. (Nem mondom, hogy erre a két szempontra nem kell odafigyelni, de nem így. Egyrészt érdemes lenne kiemelni több szempontot is, másrészt nem egy flegma osztályzattal minősíteni a gyerekeket, hanem mondjuk kerek mondatokban leírással, kábé ahogy a tanárok is elvárják a diáktól a fogalmazásoknál. Jut eszembe, azt tudjuk, hogy az A...an áruházlánc dolgozóinak a kartonjában van egy olyan rész, hogy A...an-szellem, aminek szintén egy számértéke van? Úgy látszik, a franciák is elsajátítottak néhány fasiszta trükköt.)

Szóval a hálózatba kötött elektronikus ketyerékkel az emberek megjelölése és számontartása több szintet ugrott. Eleinte főleg az jutott eszembe, hogy William Gibson az 1983-ban megjelent Neuromancer regényében azt jósolja a közeljövőről, hogy betiltják a készpénz használatát (bár nem erről szól a könyv, ez csak amolyan háttér-információként szerepel benne). Minden vásárlás elektronikus tranzakciókon keresztül történik, amit nyilván jegyez egy központi adatbank, amit nyilván utólag is bármikor meg lehet nézni: milyen sűrűn vesz valaki alkoholt, vagy egy három évvel ezelőtti péntek este miket vett hazafelé a munkahelyről, és hol található az a bolt, ahol vásárolta. Tudom, hogy nagyon kényelmes bankkártyával vásárolgatni, nem kell bajlódni az apróval és nem is kell nagy és fémpénztől nehéz pénztárca. Pláne kényelmes érintős bankkártyával. Mégpláne kényelmes, amikor már az se kell, csak a tapifonunkat érintjük hozzá a leolvasóhoz. A kényelmességnek viszont mindig van valamilyen ára: kiszolgáltatjuk az adatainkat hatóságoknak vagy mamutcégeknek; feltörhetik a számlánkat; gép híján kenhetjük a hajunkra a virtuális “pénzünket”; zárol(tat)hatják a számlát stb.

Amit azonban csak az utóbbi bár évben láthatunk az még ennél is durvább. Az egyik ezzel a mostani pandémiás helyzettel kapcsolatos intézkedések, védettségi igazolványok és főleg az azt leváltó oltási igazolvány (amit már végképp egészen pofátlannak találok). A másik még ennél is nagyobb léptékű és durvaságú: a Kína által bevezetendő és már “önkéntes” alapon tesztüzemmódban levő “állampolgári pontok”. A kínai polgárpontok szinte mindent mérnek (vagy majd fognak), a büntetett előéleten túl azt is, hogy mennyi szeszes italt vásárolt az illető, ami alapján a programozott automatika növeli vagy csökkenti a polgárpont értékét, az aktuális összeg pedig szűkítheti vagy tágíthatja az egyén cselekvési körét. Ha például nincs elég pontja valakinek, akkor nem utazhat külföldre, ha még kevesebb, akkor a megyét sem hagyhatja el vagy éppen a lakóvárosát.

Arrafelé tart a világ, hogy mindenkinek lesz egyetlen ilyen elektronikus azonosítója (bőr alá ültetve vagy kártyán, tökmindegy), amin szerepelni fog minden vásárlás és pénzügyi tranzakció, minden jogsértés és szabálykihágás, minden egészségügyi jelentés (a csonttöréstől, az éppen aktuális oltási papírokon át a doktorok által megállapított pszichés gondokig), a különböző iskolai végzettségek és elvégzett tanfolyamok (beleértve a járműhajtási igazolványokat), lakcím, munkahely és azon belüli státusza (visszajöhet a korábban jól ismert “KMK” fogalma), vagy az éppen aktuális GPS helyzet, szívritmus, vérnyomás, koleszterinszint... sőt akár lehet egy olyan kiegészítése is, amivel eszméletvesztést lehet előidézni az egyénnél vagy még durvábbakat.

Szép új világ.

Külön ki szeretném emelni a Jelenések Könyvének jövendöléséből azt a részt is, hogy a megjelöléseket behozó “fenevadakat” az emberek nagyrésze ezeket az intézkedéseket kitörő örömmel és ünnepléssel fogja fogadni...

kezdetben...