Válaszom az Origonak, a magyarországi vadászgép-tenderrel kapcsolatos cikkükre (avagy miért nem deportálják Szibériába a buta újságírókat? írjanak blogot, mint én, sokkal boldogabb lenni mindenki, ha nem újságban kéne ilyeneket olvasni)

Tisztelt Szerkesztőség!

Az az érzésem, hogy a cikk szerzője erőteljesen laikus a katonai repülőgépek terén, cikke – szerintem – több sebből vérzik. Mostanában, a Gripen-botrány kirobbanása óta úgy tűnik, mintha maga a botrány egyúttal azt is jelentené, hogy rozoga gépeket vettünk volna, holott azért erről szó sincs. Sőt, állandóan elfelejtjük, hogy amíg minden más országból sok éves technológiájú repülőket ajánlgattak egyfolytában, addig a svédek vadiúj gépeket kínáltak nekünk, vadiúj technológiával. A cikkben végig az érezhető, hogy a tender során a Gripen legnagyobb vetélytársa az F-16-os vadászgép volt, holott akkoriban mindenki tudhatta, hogy az amerikaiak az F/A-18-as típust próbálták ránktukmálni. Akárhogy is, mindkét gép az 1970-es évek végén állt szolgálatba, és hiába modernizálták mindkét gépet az utóbbi majd’ 30 évben (30 év!), a nekünk szánt példányok nem az újak közül került ki, hanem majdnem a legelső változatú típusok közül. Az amerikai haditengerészet azóta már talán az összes F/A-18 A/B/C/D gépét lecserélte az új E/F típusokra, de nekünk a legrégibb A/B-s változatok jöttek volna. Ugyanez lett volna az F-16-osok esetén is, már csak azért is, mert azt nem is a gyártó Egyesült Államok ajánlotta, hanem más országok, amik szintén le akarják cserélni gépparkjukat új típusokra, mert ők sem a legújabb változatú F-16-osokkal rendelkeztek. Repülőgép-mániákus lévén nagyon szeretem az F-16-os és F/A-18-as repülőgépeket is, de ha már nem tarthattuk meg MiG-29-eseinket (melyek modernizálását szerettem volna szívből leginkább), akkor én mégis annak örülök jobban, ha az új fejlesztésű európai repülőgépek egyike (Eurofighter Typhoon, Dassault-Breguet Rafale vagy a Saab Gripen) mellett tesszük le voksunkat.

Elhiszem a cikk írójának, hogy neki különböző szakértők a forrásai, de erre meg azt tudom mondani, hogy a kilencvenes években a Top Gun hasábjain is számról számra vitatkoztak egymással különböző szakértők, köztük egy olyan is, aki folyamatosan a hangsebesség alatti földi támogató gépeket akart mindenáron, melyek esetleg kiképzőgépek is voltak egyben (AMX, Hawk, Alpha Jet). Azzal indokolta mindezt, hogy olcsóbbak és a magyar igényeknek megfelelnek, mert noha nagysebességű vadászgépek elfogására alkalmatlan (!!!), de azt helyettesítik a különböző légvédelmi rakéták. Úgy gondolom, nem szorul magyarázatra, hogy ez nonszensz!

Szeretnék még reagálni az eredeti cikk néhány részére:

[1]

“Az biztos, hogy egész világon csak négy ország hadseregének kellett a Gripen.”
— Na és? Érdemes lenne megnézni, hogy az új gépek közül melyiket hány országban rendeltek. Például nem tudok róla, hogy a francia Rafale gépeket bárki más megrendelte volna a gyártó országon kívül, de ettől még az is marha jó vadászgép.

[2]

“A döntés meglepetésszerűségét jól mutatja, hogy a legjelentősebb, repüléssel foglalkozó magazin a bejelentés napján jelent meg, címlapján egy F-16-ossal.”
— Na és? Ha egy második világháborús Messer-t raktak volna ki, akkor mi lett volna? A cikkíró ugyanis nem tett semmilyen utalást, hogy kapcsolatba lépett volna a magazin főszerkesztőjével, aki mondta volna, hogy a típusváltás aktualitása miatt rakták volna borítóra a gépet. Ráadásul még egyszer megjegyezném, hogy a nagy rivális az amerikaiak által erősen támogatott F/A-18-as volt.

[3]

“Az egyik szocialista katonapolitikus az [origo]-nak elmondta: egy nemzetközi találkozón megkérdezte az akkori brit védelmi minisztert, Geoff Hoont, hogy ha Nagy-Britannia, illetve a BAE ennyire jónak tartja és más országoknak ennyire nyomja a Gripeneket, akkor miért nincs belőlük egyetlen darab sem a Brit Királyi Légierőben. «Csak beszédes mosolygás volt a válasz» – mondta.”
— Ebben semmi meglepő nincs, ugyanis ha az említett "katonapolitikus" kicsit is otthon lett volna a témában, tudta volna, hogy a britek már akkor a Europfighter Typhoon mellett döntöttek, amikor a fentebb említett európai repülőgépek mindegyikének még csak első prototípusai léteztek. Ha én lettem volna a brit védelmi miniszter, én is beszédesen mosolyogtam volna, nevezetesen, hogy egy katonapolitikus hogy lehet ennyire felkészületlen...

[4]

“Ezeken a találkozókon, prezentációkon persze minden lehetséges módon amellett érvelnek, hogy az ő portékájuk a lehető legjobb választás. Rengeteg szakmai anyagot is készítettek és juttattak el a repülőgépekről minden érintetthez, a Honvédelmi Minisztériumon belül a legkülönfélébb szakértői anyagok keringtek. «Ezek pont olyanok, mintha házassági hirdetést adna fel valaki: a lehető legjobb színben akarja magát feltüntetni» – mondta.”
— Azt hiszem a cikk írója kevésbé hangsúlyozza ki, hogy ezt nem csak a Gripen lobbistái tették meg, hanem a többi vetélytárs is. Az pedig, hogy a cikk szerint mindenkiben meglepődést keltett, hogy a Gripen nyerte a tendert, még azt is mutatja, hogy talán nem is a Gripen emberei "nyomultak" leginkább.

Zárásként ismét szeretném hangsúlyozni, hogy azért, mert kérdés merült fel a beszerzés eljárásával kapcsolatban, még nem jelenti azt, hogy a Saab JAS-39 Gripen vadászrepülőgép ne lenne élvonalbeli technológia. Remélem senki nem hiszi azt, hogy én is esetleg érintettje lennék a dolognak, egyszerű házimániákus vagyok, aki szíve szerint a MiG-29-esek modernizálása mellett döntött volna. De ezt is írtam már.

Üdvözlettel egy olvasó