(nincs kommentár, csak lejegyeztem)

Magyar anyanyelvünk remekei sorozatában ezúttal a „fegyelem” és „figyelem” klasszikus kínrím-párosára hívnám fel a figyelmet. (Érdemes összevetni azzal is, hogy például azt a régi megszólítást, hogy „kegyelmed”, mondták úgy is, hogy „kigyelmed”. Még hasonlítanak is.) A két szón elmélázgatva szerintem kiderül, hogy valószínűleg nem pusztán véletlen egybeesésből hasonlítanak egymásra, hanem ugyanazt a jelentéstartalmat találjuk mindkettejük mögött, csak idővel különböző helyzetekre kezdtük használni az egyiket és másikat, ahogy a „forró” és a „heves” szavaknál, stb. Ennél jobban nem akarom boncolgatni, mert “az okoskákat senki se szereti”, ugye… :)

Ugyanígy nem tartom véletlennek a hasonlóságot a „parázs” és „varázs”, valamint a „máglya” és „mágia” szavak közt sem, de az e szópárok közti kapcsolat talán kevésbé szorul magyarázatra.