Egy apróság a jelenlegi Bond filmekkel kapcsolatban.

Öt évvel ezelőtt, halottak napja estéjén láttam a Zefirelli-féle Jane Eyre-t.

Régi vágyam, hogy kiírjam a fejemből a Mátrix és hasonló kaliberű filmekkel kapcsolatos boncolgatásaimat, tűnődéseimet... apránként nekikezdek.

Tegnap végre volt szerencsém megnézni a Parfüm című kosztümös filmet. Vagy hét éve mutatták be a moziba és akkor Tittirititti (aki egy csaj) majdnem rávett, hogy elmenjünk megnézni, de végül nem mentünk el hála az égieknek.

Egyszer valami kérdőíven találtam az alábbi két kérdést, gondoltam én is megválaszolom: Hogyan emlékszel vissza életed első vámpírsztorijára? Szerinted hogyan indult be ennyire a vámpírőrület?

Nézem a Macskarisztokratákat a tévében és nagyon jól esik. Egyrészt mert nem láttam még, csak rövidke részleteket belőle, másrészt pedig nagyon szépen megrajzolt hátterek vannak benne, meg persze a kiscicusok is édesek. Jól esik ilyen szépen megrajzolt és "régi" típusú rajzfilmet nézni, ami nem…

Van egy kitartásra serkentő kínai mondás, aminek megfordítva a nézőpontját segíthet egzisztenciális döntéseket is meghozni. (Talán jobb lenne a “Mitévőlegyek?” dilemmájának nevezni, de most már nem nevezem át.)

...mondta Brian, amikor szorult helyzetében kénytelenségből prófétának állt, még ha csak rövid időre is. Szóval a mondás szerint kik is a boldogok? Illetve felfedeztem, hogy az angol "felnőtt" szó felhasználásának milyen érdekességei vannak...

A kissé harsány vagy talán inkább hatásvadász cím onnan jött, hogy tegnap elkezdtem töprengeni és rájöttem, hogy népszerűségében és emészthetőség kérdésében nagyon hasonlít ez a két Cseh Tamás album a Mátrix trilógiára. Ahogy a Mátrix filmekből is inkább az elsőt szokás szeretni az úri népeknek, úgy…

Tömören: olyan, mintha összegyúrták volna a Sztalker és Az amerikai című filmeket. Nekem nagyon tetszik. Jim Jarmusch filmje.